Pesterzsébeten újabb gyanús és veszélyes ügy készülődik. Pesterzsébet Önkormányzata mintegy 6000 m2 nagyságú ingatlanrész pályázat útján történő hasznosítását kezdeményezte a július 10.-én tarott képviselő-testületi ülésen. A Pesterzsébeti Jódos- sós Strandfürdőtől délre eső területről van szó, itt találhatóak a csónakházak is. Kerületünk talán legszebb, környezeti szépségét tekintve is egy értékes területről beszélünk. Most a kerületi városvezetés arra készül, hogy 30 évre TÉRITÉSMENTESEN bérbe adja az említett területet ingatlan fejlesztés céljából.
Ezzel nem is lenne gond. Hogy mi a probléma? A Duna partot fejleszteni kell, de nem mindegy hogy hogyan és figyelembe véve, hogy a feljesztés Pesterzsébet érdekeit szolgálja, ne valaki egyéni érdekeit.
Érthetetlen az is ,hogy egy ilyen jelentős fejlesztésről sem a lakosság, sem pedig a képviselő-testület nem tudott . Nem tájékoztattak senkit a tervekről, szándékokról mondván hogy a többség majd úgyis megszavazza a lakósság meg lenyeli azt.
A fejlesztésből a kerületi lakosságnak kell hasznot húznia és nem csak a befektetőknek Attól lehet tartani, hogy a helyi védettség alatt álló csónakházak veszélybe kerülnek és a hagyományokat, a történelmet megpróbálják porig rombolni.
Egy felelős városvezetés ilyen törekvéseket nem támogathat
Mivel Dunaparti szabad földterületek az építkezések következtében gyakorlatilag elfogytak, -a Pilisi Parkerdő Zrt területeit nem számítva- kerültünk egyetlen nagyobb szabadon felhasználható területe-másnéven utolsó igazán fontos értéke a Tesco áruház- Fiume utca-Mártírok útja-M5-ös által bezárt rész maradt.
Ez terület több okból is a figyelem középpontjába került az utóbbi években- mondta Zólyomi Mátyás a Fidesz korábbi képviselőjelöltje. Mivel főútvonal mellett van a Tesco példáján felbuzdulva érdeklődni, kezdtek a nagy kereskedelmi multik mint az ALDI vagy a BAUMAX.
Ám a környék lakóinál 2006 nyarán mégsem nem ezek a cégek, verték ki a biztosítékot, hanem egy aszfaltfeldolgozó cég, amely heteken keresztül -elsősorban éjjel-rákkeltő anyagot is tartalmazó bitumen-szaggal lepte el a környéket egy a Béga úton lévő telephelyről.. Egy helyi lakos Patóházi János elmondta, hogy ennek hatására az embereknek a M5-ös zaja mellett, már ezzel a "szörnyű" szaggal is meg kellett küzdeniük nap, mint nap, arról nem is beszélve, hogy a szag miatt minden ablakot be kellett zárni, ha egy kicsit piheni, szerettünk volna.
Noha a környéken élők aláírásgyűjtést és több bejelentés is tettek az önkormányzatnál a szag megszűntetése érdekében a cég zavartalanul működött 2007 elejéig, amikor egy hatalmas méretű törmelékhegyet maguk után hagyva eltűntek a környékről. Ekkor szólalt föl -hosszú idő után először- Szabados Ákos Polgármester Úr a parlamentben és kérte az illetékes hatóságoktól "hogy tegyenek már valamit". Nos, hogy ez ügyben milyen lépesek történtek azt nem tudjuk, de érdemes lenne megtudni a Polgármester Úrtól, hogy a parlamenti felszólalása után mit tett Ő és mit az illetékes hatóságok, mivel még ma is jelentős mennyiségű szemét és törmelék található a környéken, csak talán kevésbé látványosan. Környezetszennyezést előidéző cégről ugyan lehetett tudni, hogy megbüntették, mégis szomorú ilyen, hogy az ilyen környezetkárosító tevékenység a lakóövezet szélén megengedett volt-, amiért a helyi önkormányzat is felelős- illetve szomorú volt látni a helyi és budapesti hatóságok ténykedését.
A környék rendbetétele és kerület érdekében való hosszútávú hasznosítása az önkormányzat feladata, mert a Parkerdő mellett ez kerületünk utolsó nagy értékkel bíró területe, amit a köz -és kerület érdelében okosan fel és nem kihasználni kell. Tenni kell azért, hogy az összes környezetkárosító tevékenység eltűnjön a területről-, ahol egyébként nem is lehetne- és tehene azért, hogy a törvényeket, rendeleteket, szabályokat mindenkivel betartassa, és senki ne élvezzen semmilyen gazdasági előnyt a körzetében lakó lakosság egészségének a rovására.
Most az önkormányzaton és vezetőiken van a sor...
A jövőre induló beruházás révén várhatóan 2013-ra befejeződik a Ráckevei (Soroksári)-Duna revitalizációja. A mintegy 35 milliárd forintos beruházás révén a természeti értékekben gazdag fővárosközeli Duna-ág belvízelvezető és öntözővíz-szolgáltató funkciója mellett a főváros kiemelt rekreációs övezetévé válhat - Vizes Hetek a FigyelőNeten.
A Ráckevei (Soroksári)-Dunán (R/S/D) már régóta a legfőbb gondot a nem megfelelő minőségű és mennyiségű víz jelenti. A dél-pesti szennyvíztelepről bevezetett tisztított szennyvíz, valamint a part menti települések jórészt csatornázatlan üdülőterületeiről érkező tisztítatlan szennyvíz komoly terhelést jelent a folyónak. A víz jelenleg csak Szigetszentmártontól lefelé alkalmas fürdésre, de a bakteriális szennyezettség helyenként időben és térben is igen magas. Az elmúlt években, a kisvizes időszakban többször is kialakult vízminőségi haváriához közeli állapot.
Európa második legnagyobb úszólápja
A rossz vízminőség az élővilág szempontjából is kedvezőtlen, pedig nem akármilyen természeti értékeket rejt ez a folyószakasz. Nehezen hihető, hogy éppen a kétmilliós fővárosi agglomeráció határában, a legnagyobb folyónkon található Európa második legkiterjedtebb úszólápja. A Dunavarsány, Szigetcsép, Szigetszentmiklós és Taksony térségében húzódó, összesen 700 hektár kiterjedésű úszóláp Európában a második helyen áll. Méretét tekintve csupán a Rhône-delta hasonló képződménye előzi meg. Az úszólápok vízminőségvédelmi szempontból nagyon fontosak, ugyanis habár felveszik a vízből a tápanyagot, nem juttatják azt vissza, hanem tőzeg formájában elraktározzák.
Ezek a különleges, szigetszerű képződmények egyúttal ritka, védett növényfajok élőhelyei is. Megtalálható itt számos orchideaféle vagy tőzegmohafaj, de olyan ritka és védett madárfajoknak is menedéket nyújt, mint a szürke- és a törpegém, bölömbika, pettyes- és kis vízicsibe, cigányréce, a halak közül pedig a réti csík, vagy a lápi póc érdemel említést - sorolja a természeti értékeket Papanek László, a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság osztályvezető-helyettese.
A Ráckevei-Dunán már korábban is történtek kisebb-nagyobb beavatkozások, többek között kotrás vagy a Duna-ágat lezáró nagyműtárgyak részleges felújítása, de komplex, az egész ágra kiterjedő vízminőség-védelmi és vízkészlet-gazdálkodási beavatkozásra még nem került sor. A jövőre induló, 35 milliárd forint értékű beruházás az EU Víz Keret Irányelven belül, európai uniós támogatással valósul meg.
Hatmillió köbméter iszapot távolítanak el a mederből
A beruházásnak négy fő eleme lesz: iszapkotrás;a Duna-ágat közvetlenül terhelő szennyezőanyag kivezetése a part menti települések üdülőterületeinek teljes körű csatornázásával, a Délpesti Szennyvíztisztító Telep tisztított szennyvizének átvezetése a Csepel-szigeten keresztül a Nagy-Dunába, a rendszer vízforgalmát biztosító (Kvassay-zsilip, Tassi-zsilip) rendbehozatala, hogy azok az egész év során alkalmasak legyenek a megfelelő vízszint és vízforgalom biztosítására.
A Ráckevei-Dunán az egyik legfőbb gondot jelenleg a meder feliszapolódása okozza. A túlzott mennyiségű iszap negatívan befolyásolja a vízminőséget, végső soron csökkenti a víz oxigéntartalmát, ami az élővilág szempontjából igen kedvezőtlen. Ugyanakkor a meder térfogatának csökkenése rontja a mellékágak vízellátását, vízminőségét is.
A tervek szerint mintegy 6-7 millió köbméter iszapot kotornának ki a Ráckevei-Dunaágból. A kotrást a parttól 10-15 méterre kezdik, hogy megőrizzék a víztisztító funkciót is betöltő part menti nádasokat, a valóban értékes víznövényzetet. A kitermelt iszapot ideiglenesen a part közelében fogják deponálni. A szárítás során a mintegy felére zsugorodott iszap később termőföld javítására, kommunális és építési hulladéklerakók, tájsebek rekultiválására használható.
A főágba vezetik át a tisztított szennyvizet
A vízminőség romlásához nagymértékben hozzájárul az is, hogy a part menti települések üdülőingatlanjainak jelentős része nincs rákötve csatornahálózatra. A nem megfelelően kiépített emésztőgödrök közvetetten terhelik a folyót. Ezenkívül vannak olyan - csak hajóval megközelíthető - szigetek, amelyeken még lehetőség sincs az emésztőgödrök szippantására, így "egyetlen megoldás" kínálkozik: a nem megfelelően szigetelt emésztőgödör kialakítása.
A tisztítatlan szennyvíz mellett a Duna-ág jelenleg a Délpesti Szennyvíztisztító Telep tisztított szennyvizének befogadója is, ami kisvizes időszak, azaz a nem kellő mértékű dunai tápvíz esetén jelent nagyobb gondot, hiszen ekkor nem biztosított a szükséges hígítási arány. A tervek szerint 2013-ra a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. által működtetett szennyvíztisztító vizét egy csővezetéken keresztül a főágba juttatják, a Csepel-sziget Budafok felőli oldalára. Ezzel az átvezetéssel becslések szerint mintegy ötezer tonna/év szennyezőanyagtól mentesülne a Ráckevei-Duna.
A Csepel-sziget északi végében épülő új szennyvíztisztító (2010-re ígért) befejezésével a tervek szerint a Dunába és a Kvassay-zsilipen keresztül a Ráckevei-Dunába kerülő fővárosi szennyvíz mintegy 90 százaléka megtisztul, szemben a mostani 51 százalékkal. Míg jelenleg legfeljebb Szigetszentmártontól lefelé alkalmas a víz fürdőzésre, a vízminőségvédelmi beruházások révén 2013-tól várhatóan már Szigetszentmiklóstól lefelé, vagyis a folyóág mintegy kétharmadán lehet fürdeni.
Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS)
A
Legfontosabb, hogy a stratégiaalkotásban minél többen tudjanak részt venni, ezért
Az alap minden területen: a lakosság tájékoztatása a kerületet érintő kérdésekben
Véleményünk szerint egy komoly stratégia megalkotása hosszú folyamat részeként valósul meg, ám jelen esetben erről nem lehet beszélni, mivel a lakossági fórumból csupán három volt és a fórumok utáni héten már a képviselő-testület dönt is az ügyben, ami jelzi, hogy nem volt illetve nem lehetett idő a ténylegesen felmerült kérdések IVS-be való beépítésére.
Egy stratégia kialakításakor az önkormányzatnak szükséges, hogy a kerület lakosságát bevonják a döntés előkészítésbe, úgy, mint:
1. Az önkormányzat végzett közvélemény-kutatást, a kerületet leginkább foglalkoztató kérdésekről?
2. A helyi médiák (tv és újság) mennyire foglalkoznak a kérdéssel?
3. A helyi közösségek, egyházak és civil szervezetek véleményét kikérték a döntés előkészítésekor?
Egy a lakossági fórumon résztvett Úr szerint az önkormányzatnak sokkal jobban kellene a saját fórumait hirdetni, mert jelenleg az elégtelen.
B
A jövő stratégiájának az alapjait az előző stratégia eddig megvalósult elemeiből és az újabban felmerült feladatokból kell létrehozni.
Ezért először a következő kérdésekre kellene választ kapni!
Eddig milyen közép-és hosszú távú fejlesztéssel rendelkezik a kerület?
Ebből mi valósult meg?
Milyen pénzeszközök állnak rendelkezésre fejlesztésekhez?
Milyen új források vontatók be a kerületi fejlesztésekbe?
A konkrét stratégia kialakításánál a helyi adottságok mellett figyelembe kellene venni mi változott a legutóbbi stratégia elfogadása óta.
Az IVS megalkotásakor a következő szempontokat kellene figyelembe venni
1. Fontosnak tarjuk, hogy szakmai területenként, akár intézmény típusonként is legyen vizsgálva az anyag. (Gazdaság, pénzügy, oktatás-kultúra, civil szféra stb.)
2. Fontos, hogy meghatározzuk milyen beruházásokra, van szükség hosszú távon. (Pl.3-as villamos-vonal meghosszabbítása, Sportcentrum kiépítése stb.)
3. Fontos, hogy lássuk, az önkormányzat kezében a hosszabb távú fejlesztésekre milyen eszközök állnak rendelkezésre ingó, ingatlan vagyon, beépítetlen földterületek, hitelfelvételi lehetőségek tekintetében.
4. Valamint fontos meghatározni milyen lehetőségek vannak még, melyekről eddig nem esett szó. Ilyen:
1. egy ipari park- vállalkozói övezet létrehozására
2. ifjú vállalkozók, kerületbe települő vállakozások támogatása
3. városrehabilitáció a kertvárosi részeken
4. Szolgáltató központ létrehozása
5. Szórakozási funkciók bővítése (mozi, sportcsarnok)
6. Humánpolitikai (munkahelyteremtés és átképzés lehetőségek) stratégia folyamatos áttekintése
5. A stratégia kialakításakor figyelembe kellene venni egy -egy terület honnan hova szeretne eljutni és ennek megvalósításához a feltételek adottak, legyenek.
C
Eldöntendő kérdés: a kerület önkormányzata milyen szerepet szán magának a stratégiai kérdésekben?
Konkrétan:
1. A kerület lakosságának majd 5-10% érintő új lakótelepek létrehozása
2. Kereskedelmi forgalom megháromszorozódása a kerület határai mentén (Nagykőrösi út és Szentlőrinci út valamint Soroksári környéke)
3. Ipari tevékenység szerepének és helyének a meghatározása figyelembe véve a helyi sajátosságokat. (A turisztikai erdővé nyilvánítás a spontán ipari parkosodást segítette elő-, ami felett az önkormányzat nem hunyhat szemet)
A kerület észak-keleti részen melyre a 2020-ig a stratégia semmilyen konkrétumot nem tartalmaz, pontosítva az előterjesztés szöges ellentétben van a gyakorlattal
Április 25.-én ismét takarították a fiatalok a Kiserdőt, csak azt sajnáljuk, hogy ez nem egy hétvégi napon lett megszervezve, amikor sokkal több ember tudna segíteni és sokkal nagyobb munkát, lehetne egyszerre elvégezni. Tavaly, amikor az első ilyen szervezett takarítás volt, rá kellett jönnünk, hogy sokkal több odafigyelést és több pénz kell utolsó nagy zöld területünk épségben való megőrzésére. Ha nem vigyázunk, lassan nem marad sem erdő, sem kis patak, sem kis állatok melyek életterét a Szentlőrinci út elvágta-- egyszóval megszűnik az a kevés zöld értékünk, ami Soroksár és Pesterzsébet szétválásakor a XX. kerületi részen maradt.
Fontosnak tartjuk, hogy az önkormányzat a Pilisi Parkerdő Zrt mellett vegye ki a részét és gondoskodjon az erdő folyamatos tisztántartásáról, az ipari, háztartási hulladékok elszállításáról, a terület állandó ellenőrzéséről és mindennemű ipari tevékenység megszűntetéséről a környéken.
A zöld felület megőrzésének a felelőssége a felnőtteké, de pénzt az önkormányzatnak és az állami tulajdonú cégnek kell biztosítani.
Nekünk civileknek meg az a feladatunk, hogy felhívjuk az illetékesek figyelmét értékeink megőrzésére, a jövő generációja érdekében.
Problémák melyek megoldásra várnak
1.- Az elmúlt években drasztikusan megnövekedett az M5-ös autópálya bevezető szakaszán áthaladó forgalom és ez már nem csupán az út mellett élőket zavarja, hanem azokat is, akik valamivel beljebb élnek. Így jó hírnek tűnt, hogy a zajvédő fal tervezése folyamatban van. Azonban mivel nem tudjuk pontosan mettől meddig fog megépülni a zajvédő fal, ezért javaslatot tennénk, hol legyen a fal egyik végpontja. Mivel a XX. kerületi Fiume u. és a Tesco Áruház között területen nincsenek vagy csak később fognak lakóházak épülni, így a hatalmas zaj a Fiume utcában és a hozzá közel eső utcavégeken egészen Mártírok útjáig éjjel-nappal érezhető. Ez az itt élők számára elfogadhatatlan, ezért már a tervezés elején szeretnénk, hogy a XX. kerületi oldalon az M5-ös autópálya melletti Tesco áruház lehajtójáig építse meg a Fővárosi Önkormányzat, ezért azt kérem Öntől, tegyen lépéseket, hogy a Főváros vegye figyelembe az itt élők kérését, és ennek megfelelően tervezze meg, majd építse fel a zajvédő falat.
2.- Több hónapja, hogy a Tesco-hoz vezető legrövidebb utat lezárták (Mártírok útja mellett élők hosszas küzdelmének eredményeként), így a környékbeli és a kerület más részein élő lakosok gépkocsival, csak nagy kerülővel Az M5-ös autópálya kivezető szakasza illetve a Szentlőrinci út felöl, tudják megközelíteni kerületünk egyik legnagyobb áruházát. Ez sok embernek bosszúságot, és néhány környékbeli utcának nagyobb forgalmat eredményezett. Egy dolog biztos a környék közlekedési viszonyainak a rendezése szorosan összefügg, a Fiume utca – Nagykőrösi út –Béga út – Mártírok útja által határolt terület rendezésével és hasznosításával is. Mivel ez a kerület utolsó nagy beépítetlen területe (a Pilisi Parkerdőhöz tartozó területeket leszámítva), ezért környéken élők azt szeretnék elérni, hogy az önkormányzat a területtel tervezett elképzelései kialakításakor vegye figyelembe, környéken élők közlekedéssel és környezettel kapcsolatos javaslatait, észrevételeit, véleményét. Tekintettel, hogy az említett területen nagy hatalmas mennyiségű szemét van tisztázásra, várna, kinek az illetékességébe tartozik ennek az elszállítása és az önkormányzat, mit tud és szándékozik tenni e terület megtisztítása érdekében.
3.- Fontosnak érezzük a kerületben lévő zöld területek megőrzését és fejlesztését. Kiemelten fontos a Pilisi Parkerdő karbantartása minden ipari tevékenység és telephely megszűntetése a Kórház környékén. Óriási kincsünk a ráckevei Duna-ág, de míg a főváros és kerületek a szennyvizet tisztítás nélkül eresztik bele a holtágba addig nem tudjuk kihasználni igazi pihenőövezetként, amire egyébként kerületünk nagyfokú beépítettsége miatt igazán nagy szükség lenne. Egyetértünk azzal az elképzeléssel, hogy a kis-Duna ág mellett egy szabadidő park létesüljön. Jelenleg az első két téma az, ami rövidtávon megoldásra vár.
„Az én Pesterzsébetem”
Ezen a címen hirdetett pályázatot az Egészséges Pesterzsébetért (EPER) Egyesület a kerületi Pedagógiai Intézettel és a Múzeummal összefogva a kerületi általános iskolák diákjai részére. A pályázati cím egyszerű mégis sokatmondó. Gyakran tapasztaljuk, hogy mi felnőttek nem vagy alig figyelünk arra, környezetre, amelyben a gyermekeink felnövekednek. Az egyesület legfontosabb célja, hogy a jelenleginél egészségesebb, élhetőbb kerületünk legyen, a helyi sajátosságok mindenki számára kötelező figyelembevételében. Ebben nagy szerepe a jövö nemzedékének, hisz az Ő véleményükön keresztül tudjuk leginkább lemérni mit jelent számukra kerületünk jelenje és jövője. Ma, amikor számtalan gonddal, nehézséggel és nagyon kevés örömmel szembesülünk a mindennapokban, nagyon jó érzés, ha egy kis őszinteséggel és egy szebb „csodavilággal” talákozhatunk, mint ami jelenleg van. Fiataljaink kerülete, a mi kerületünk, vágyaik, pedig kifejezik, mit kérnek Tőlünk, felnőttektől. A megvalósítás rajtunk áll, mert Ők, már álmodtak egy világot… Nekünk.
A megnyitó április 15.-16.30. Csili Kiállítótermében. Beszédet mond Marton Erzsébet képviselő-asszony a Kulturális és Ifjúsági Bizottság Elnöke, valamint Farkas Ágnes világhírű kézilabdázó. Közreműködik a József Attila Általános Iskola kórusa, vezényel: Rózsavölgyi Ildikó. A megnyitó után a kategóriagyőzteseket díjakban részesítjük. Külön öröm, hogy a szervezők mellett Földesi Gyula fővárosi és önkormányzati képviselő Úr is különdíjat ad át.
A kiállítást április 15-26. között lehet megtekinteni a Csili Kiállítótermében
A szelént 1817-ben fedezte fel Jacob Berzelius, és Szelénéről, a hold görög istennőjéről nevezte el. káig toxikus vegyületnek tartották, és jelenleg is széles körben használják az iparban: többek között félvezetők, fénymásolók, rozsdamentes acél készítéséhez. A század közepén állatkísérletek segítségével azonban bebizonyosodott, hogy nélkülözhetetlen nyomelem. Ma már számos kutató szerint az egyik leghatásosabb gyógyerejű ásványi anyagot tisztelhetjük benne, és jelenleg mint potenciálisan hatékony rákellenes szert vizsgálják.
A szervezetben ugyan csekély mennyiségben, csak nyomokban fordul elő, de ez az ásványi anyag alapvetően fontos a növekedéshez, a termékenységhez, a máj működéséhez, a haj és a bőr karbantartásához, valamint a látáshoz. Újabb adatok szerint a sejtek működéséhez nélkülözhetetlen aktív formájú pajzsmirigyhormon kialakulásához is szükséges. Jóformán a test minden sejtje tartalmazza, de legnagyobb mennyiségben a vesében, a májban, a lépben, a hasnyálmirigyben és a herékben halmozódik fel.
Antioxidáns hatása
A szelén a szervezet antioxidáns védelmi rendszerében vesz részt, ami gátolja a szabad gyökök DNS-molekulákat károsító hatását. Egyrészt önmagában is fontos antioxidáns, másrészt létfontosságú szerepet játszik a glutationperoxidáz antioxidáns hatású enzim működésében, amely fontos védőhatást fejt ki a környezetből és a táplálékkal a szervezetbe kerülő mérgekkel szemben. Összetett antioxidáns hatásának köszönhetően "bizonyos" megelőző szerepe lehet a szabad gyökökkel összefüggést mutató kóros elváltozásokkal így a rák, a szívés érbetegségek, a stroke, a szürke hályog, a sárga folt elfajulással szemben, de az öregedési folyamatokat is lassíthatja. A glutationperoxidáz enzim révén azonban az immunrendszer valamennyi összetevőjére hat, beleértve a fehérvérsejtek termelését és aktivitását, valamint a csecsemőmirigy (thymus) működését is.
Rákmegelőző szerepe
A Cornell University és a University of Arizona 5 évig tartó vizsgálata során bebizonyította, hogy napi 200 µg szelén adagolásával 65%-kal csökkenthető a prosztatarák, 58%-kal a vastagbél- és végbélrák, 46%-kal a tüdőrák és 39%-kal az egyéb rák okozta halálozás. Más vizsgálatokban a szelén a petefészek, a méhnyak, a húgyhólyag, a nyelőcső, a hasnyálmirigy, és a májrák, illetve a leukémia ellen is hatásosnak bizonyult. Nagyszámú rákos beteget vizsgálva megállapították, hogy azoknál, akiknek a szervezete kevesebb szelént tartalmazott, sokkal több rosszindulatú daganat fejlődött ki, a kezelések után nagyobb valószínűséggel újultak ki a daganatok, az áttételek gyakrabban fordultak elő, és a halálozási arány is sokkal nagyobb volt, mint a magasabb szelénszinttel rendelkező társaik esetében.
Szív és érrendszeri betegségek
A szelén csökkentheti a szélütés és az infarktus kockázatát, mivel gátolja az erekben a vérrögképződést, sőt növeli a HDL ("jó") koleszterin arányát a vérben az LDL ("rossz") koleszterin rovására, amellyel szintén a szív és az erek egészségét szolgálja. A szelénkészítmények szív és érrendszerre gyakorolt jótékony hatása főleg a dohányosok vagy az infarktuson, illetve szélütésen már átesettek számára fontos, de a megfelelő napi bevitel mindenki számára hasznos lehet.
Immunrendszer
A szelén az immunrendszer egészséges működéséhez is szükséges, mivel a szervezet a segítségével harcol a korokozókkal és a ráksejtekkel szemben, ugyanakkor az ellenállóképességet is serkenti. Ezt a hatását a szájherpeszt és az övsömört okozó vírusokkal szemben is érezteti, de egyes megfigyelések szerint a hepatitisz vírusok kártékony tevékenységét is gátolja. A HIV-vírus (az AIDS-et okozó vírus) elleni hatékonyságát jelenleg kutatják. Hatékonyan alkalmazható még szürke hályog és sárgafoltdegeneráció megelőzésében. E-vitaminnal kombinálva a szelén gyulladáscsökkentésre, a reumás ízületi gyulladás, a pikkelysömör, a bőrfarkas és az ekcéma tüneteinek enyhítésére is képes.
A súlyosabb szelénhiány fokozza az immunrendszeri betegségek és a bőrt érintő gyulladásos elváltozások kialakulásának veszélyét. A szelénhiány tüneteihez tartozik még az izomgyengeség és a fáradtságérzet. A terhesség alatti nagyfokú szelénhiány szívfejlődési rendellenességekhez vagy hirtelen csecsemőhalálhoz vezethet. A súlyos szelénhiány ritka, tünetei: visszamaradott növekedés és nemi fejlődés, csökkent nemző- és fogamzóképesség.
A szelén forrásai
A táplálék szeléntartalma attól függ, hogy a talajban, ahol a növény termett, illetve ahol az állat legelt mennyi volt a szelén. A termőtalaj szeléntartalma hazánkban sajnos igen alacsony, és sokak szerint ez is szerepet játszhat abban, hogy Magyarországon olyan magas az infarktus okozta halálozások száma.
Kína bizonyos vidékein mindennapos egy szelénhiány okozta betegség, amely főleg kisgyermekeknél jelentkezik, és szívelégtelenséget idéz elő. A túlzott szelénfelvétel rendkívül ritka. Legnagyobb mennyiségben a brazil dióban, a tenger gyümölcseiben (rák, kagylók, tonhal), állati belsőségekben, szárnyasok húsában és a vöröshúsokban található. Jó forrásai még a tejtermékek elsősorban a vaj , a citrusfélék, az avokádó, hagyma, paradicsom, brokkoli, sörélesztő, lencse, búzacsíra, búzakorpa és a teljes kiőrlésű gabonafélék.
A szükséges mennyiség
A szelén ajánlott napi adagja férfiaknak 70 µg, nőknek 55 µg, de sok táplálkozási szakember szerint az optimális szelénfogyasztásnak hosszú távon napi 100, illetve 200 µg közé kell esnie. Ennél többet, de legfeljebb 600 µg-ot csak rövid ideig, vírusfertőzések kezeléséhez, illetve a rák gyógyításához szabad használni.
A naponta elfogyasztott táplálékkal nehéz túladagolni a szelént, de a táplálékkiegészítő formájában adagolt szelén terápiás mennyisége (naponta legfeljebb 600 µg) és a mérgező mennyiség (900 µg) közötti különbség viszonylag kicsi, ezért alkalmazása körültekintést igényel. Mérgezési tünetek: idegesség, depresszió, émelygés, hányinger, fokhagymaszagú lehelet, izzadtság, hajhullás és a körmök törékenysége.
Az E-vitamin nagymértékben fokozza a szelén hatását, ezért szívbetegeknek a szelénpótlás mellett érdemes E-vitaminban gazdag táplálékot fogyasztaniuk.
2006. 09. 06. (Forrás: www.vital.hu)
